Rock’n’Rolla
Mindig is szerettem a kétcsatornás vagy boost + OD megoldásokat. Ha az alaphangzás tetszik, akkor ezekkel több variációs lehetőség áll rendelkezésre. Jó esetben akár egyetlen ilyen dupla pedállal letudhatjuk az OD/distortion/fuzz igényeinket, amivel a pedalboard-on is helyet spórolhatunk. A mai pedál egy ilyen boost -> OD megoldás. Még egészen a pedálépítgetős “pályafutásom” kezdetén építettem meg az Earthquaker Devices Crimson Drive nevű overdrive klónját. Sokáig használtam, mint fő OD pedált, és már akkor éreztem, hogy ebben azért nagyobb potenciál van. Egyszer kíváncsiságból megküldtem egy booster-rel (már nem emlékszem pontosan mi volt…), és meglepődtem azon, hogy mekkora torzításra képes így a pedál. A distortion-tól egészen az enyhébb fuzz-ig minden megvolt. Egy pár évre aztán félretettem a dolgot, mígnem az utóbbi időben nekiálltam egy Zvex Box of Rock-nak. A dobozt hamarabb megcsináltam hozzá, de miután az effekt is elkészült nem voltam elégedett a hangjával. Viszont volt egy dobozom, ami már festve, lézergravírozva és fúrva is volt… Még szerencse, hogy a semlegesebb Rock’n’Rolla felirat került rá. Nekiálltam tehát tesztelgetni a kész áramköreimet, hogy mit lehetne ebbe a keretbe (boost -> OD) berakni. Több jelölt is akadt, de az egyik első, ami eszembe jutott, az a Crimson Drive volt. Több booster-rel is kipróbáltam, és végül egy másik Earthquaker Devices dizájn vált be a legjobban: a Speaker Cranker. Nem tudom, minek kellene ezt az effektet nevezni, talán leginkább a “dirty booster” kifejezés illik rá: booster, de teljesen kitekerve egyre több torzítás is kerül a hangba. Amikor először megépítettem, már akkor tisztában voltam vele, hogy önmagában nemigan hasznos, de a megfelelő pedál előtt valószínűleg meglesz a helye. Így született a Rock’n’Rolla. A két effekt egymástól függetlenül kapcsolható, így akár szimpla booster-ként vagy OD-ként is használható a pedál. A hangját erősen uralja a Crimson Drive-ban levő Ge tranzisztor és diódapár: a magasak jellemzőbbek, és OD-ként is enyhe fuzz-os beütést mutat. A Gain-t egyre feljebb tekerve előbb enyhe distortion tartományt érünk el, majd a boost opciót is bekapcsolva egészen fuzz-ig lehet tekerni a hangzást. Íme egy kis ízelítő:
A szokásos kapcsolási rajz szekciót itt két részre bontottam a két effekthez:
Boost:
A kapcsolásból látszik, hogy egy egyszerű közös emitteres kapcsolásról van szó. Az áramkör erősítését az 5k-s Gain potméterrel szabályozhatjuk. A booster “koszosításáért” a D2-D3-D4 vágódiódák felelnek. Ezekkel kedvünkre játszhatunk bármilyen konfigurációban, az eredetiben három 1N60P Schottky dióda van aszimmetrikus elrendezésben, én hasonlót építettem, csak BAT41 diódákkal.
OD:
Ez a kapcsolás a Dallas Rangemaster-en alapszik, ami egy régi treble booster megoldás Ge tranzisztorral, pl. Tommy Iommi is használta az erősítője túlvezérlésére. Jelen kapcsolásban raktak elé egy FET-es buffert és mögé egy aszimmetrikus Ge és Si diódákból álló clipping részt. A FET gyakorlatilag bármi lehet, ha nincs kéznél J201, akkor a J202, J113, 2N5457, 2N5457 mind jó megoldás lehet, de más FET-ekkel is lehet próbálkozni. A Ge tranzisztor is lehet gyakorlatilag bármilyen PNP Ge tranzisztor, én AC128-at, AC125-öt és GC509-et is próbáltam, mindegyikkel jól működött. A tranzisztor bétája 100-120-tól felfelé bármi lehet. Lehet kevesebb is, akkor kisebb gain-t kapunk az áramkörből.
Az építéshez szükséges dokumentumok (Crank It! és Drive It!) megtalálhatóak a Projektek menü alatt.
No Comments