Return Of The Hedgehog

Return Of The Hedgehog

Egy korábbi bejegyzésben már írtam a -ről. A Maxon mérnökei megalkották ennek az utódját SD9M-et. A pedál sokoldalúbb lett: kapott egy plusz “Mids” és “Gain” kapcsolót. A “Mids” a régi SD9-nek megfelelő scooped mids hangzás mellett lehetővé teszi egy közepekben gazdagabb hangzás használatát is. Határozottan erőteljesebb, kerekebb, mint az eredeti. Tulajdonképpen ki sem kapcsolnám ezt az állást. A “Gain” kapcsoló nagyobb torzítást tesz lehetővé, ezt egy “Gain” potival érdemes lenne külön lábkapcsolóként használni – ezt a képen látható verzióban meg is tettem. A hangja egyébként dögös rockos hagzástól egészen klassszikusabb metál hangzásokig megy el. Nem ezen fogsz Cannibal Corpse-ot játszani, de a Black Sabbath-tól a Metallica-ig azért megállja a helyét.

A kapcsoláson látszik, hogy több dolgot is fejlesztettek az eredeti SD9-es kapcsoláson. Egyrészt a hardclipping elrendezésben levő vágódiódák elé bekerült egy plusz gain fokozat. Ez kikapcsolt “Gain” kapcsoló esetén kb. 1x-es erősítésű, így gyakorlatilag nincs hatása. Ha azonban a kapcsolót bekapcsoljuk, akkor ennek a fokozatnak az erősítése 10x-es lesz, ezzel a vágódiódákat erőteljesebb vágásra kényszerítjük, azaz torzítottabb hangot kapunk.

A “Mids” kapcsolóval a Big Muff típusú hangszínszabályozónk aluláteresztő részét tudjuk megváltoztatni. Ha a kapcsoló zárt állapotban van, akkor tulajdonképpen ugyanazt az R=6.8kOhm és C=100nF aluláteresztő szűrőt kapjuk, mint az eredeti SD9-ben (a kapcsoláson R16 valamint a C14 és C15 eredője). Ennek a letörési frekvenciája 234Hz-nél van. A kapcsoló nyitott állapotában azonban a C15 koncenzátort kiiktatjuk, phentermine így az aluláteresztő szűrőnk az R=6.8kOhm és C=33nF komponensekből áll csak, a letörési pont ezzel 709Hz-hez kerül, amiből egyértelmű, hogy ez a konfiguráció jóval több középtartománybeli frekvenciát enged át. A két konfiguráció közti különbséget a két frekvenciaátviteli ábra mutatja (a három görbe a “Tone” poti középső és két szélső állásának felel meg, a szimulációra a programját használtam).

Végül, de nem utolsósorban az effekt kapott egy kimenő buffert is. Ha valaki spórolni szeretne az alkatrészekkel, akkor meg lehet próbálni ezt a kimenő buffert elhagyni, az eredeti ilyet nem tartalmaz. Ugyancsak el lehet hagyni a referenciafeszültséget stabilizáló buffert, így egy műveleti erősítőt meg lehet spórolni. Én ezeket benne hagytam a saját nyáktervemben, annyival nem lesz olcsóbb tőle az áramkör, hogy legyen értelme elhagyni.

További modifikációs ötletek:
– A szimpla “Gain” kapcsoló helyett lehet egy DPDT kapcsolót betenni, ami egy 50kOhmos ellenállás (R11=43k helyett) és egy B50k-s potméter között vált. Így kaponk egy extra gain potmétert, amit lehet akár lábkapcsolhatóvá is tenni, ezzel egy két gain-es dupla effektet tudunk készíteni.
– A magam részéről a “Mids” kapcsolót és a 68nF-os C15 kondenzátort elhagynám (így persze a kapcsoló kattanását megszüntető 1MOhmos R18 sem kell), a kikapcsolt állapot frekvenciaátvitele szerintem sokkal használhatóbb hangot ad. Ezt a módosítást egyébként az eredeti SD9-en is érdemes lehet megcsinálni: a 100nF-os kondenzátor helyett egy 33nF-ost érdemesebb használni.
– Mint minden diódás vágással operáló torzítóban, itt is javaslom a vágódiódákkal vasló kísérletezést. Esetleg érdemes lehet egy kapcsolóval különböző konfigurációk közt válthatóra megcsinálni az effektet.

A képen látható verzióba beépítettem egy lábkapcsolható plusz gain potmétert, egy háromállású kapcsolóval az egyik vágódiódát lehet váltogatni (LED, Si, Ge) valamint a “Mids” kapcsolót is lábkapcsolhatóvá tettem.

Az effekt megépítéséhez szükséges megtalálható a menüpont alatt.