Little Prick
Újabb ikonikus darab a Top 100 Guitar Pedals listáról: az Electro Harmonix Big Muff Pi. A legtöbb gitáros ezt is kipróbálja karrierje során. Klasszikus tömör, kompresszált hangzás, magas gain és hegedűhöz hasonló, hosszú lecsengésű hangok jellemzik. A modernebb irányzatok közül a stoner rock és grunge zenékben igen kedvelt a hangzása, de olyan “klasszikusabb” rockgitárosok is használták, mint pl. David Gilmour vagy Pete Townshend. Felesleges is itt szaporítanom a szót, Kit Rae oldalán a pedál történetétől kezdve az egyes altípusok valamint a későbbi másolatok mind szerepelnek.
Kicsit lopkodós ez a poszt, mert az áramkör analízisét is kihagyom, inkább utalok az Electrosmash oldalára, ahol több más effekt mellett a Big Muff Pi beható analízise is megtalálható. A kapcsolási rajzról lehagytam az értékeket, mert az általam készített projekt egyik lényeges eleme, hogy az alap nyákterven többféle verzió is elkészíthető legyen. Ez persze nem akkora fegyvertény anank ismeretében, hogy csupán néhány alkatrész értéke változik… Mindenesetre a pontos értékek a dokumentációban megtalálhatók az egyes verziók alkatrészlistájában.
Részletesebben inkább csak a hangszínszabályozó megoldásra térnék ki. Ezt a tone stack-et nevezik BMP tone stack-nek is, mivel a Big Muff tette híressé. Tulajdonképpen egy alul- és egy felüláteresztő áramkör, melyeken átmenő jelek arányát a kimeneten egy 100k-s lineáris potméterrel lehet beállítani. Az eredeti BMP verziókban ez egy enyhe “scooped mid” jellegű hangot ad. Én ezt kevésbé szeretem, mert különösen több gitár használata esetén nagyon el tud tűnni a mixben. Természetesen a kapcsolás értékeinek megfelelő variálásával lehet egy közel lineáris átvitelt is elérni vagy akár egy enyhe középemelést is. Én az utóbbi opciókat jobban kedvelem. Az általam favorizált megoldásban az eredetileg 4nF-os C10 kondenzátorral kapcsolok párhuzamosan egy 6,8nF-os vagy egy 22nF-os másik kondenzátort (így effektíven 10,8nF illetve 26nF lesz ennek a felüláteresztő szűrőnek a kapacitív tagja). Előbbi egy közel lineáris, utóbbi pedig egy enyhe középemelést okoz.
A képekből az is látszik, hogy az egyik szűrőtag változtatásával az átlagos jelszint is változik. Azt mindenképpen érdemes a BMP tonestack esetében megjegyezni, hogy elég nagy jelszintcsökkenést tud okozni, ezért is kell az utolsó tranziztoros erősítőfokozat, az ugyanis ezt a jelszintcsökkenést kompenzálja.
A hangzást még két tényezővel lehet befolyásolni: egyrészt a második és harmadik fokozatban használt vágódiódák típusával, másrészt a fokozatok tranzisztorainak típusával.
Előbbi a szokásos történet: mindekit mindig buzdítok, hogy diódás vágás esetéb ne legyen rest többféle konfigurációt kipróbálni. Többféle Big Muff származékot építettem már életem során, volt, amiben LED-ek vagy éppen FET tranzisztorok kerültek a vágódiódák helyére. Nagy általánosságban azt mondhatom, hogy gigantikus különbség nem várható. Ge vagy Schottky diódákkal az én ízlésemnek már nagyon kompresszált lesz a hang, de a LED-ek használatával csak kicsit lesz szellősebb, mint a standard Si diódákkal.
A tranzisztorok változtatása már komolyabb változásokat hozott, de nálam a nyerő a jó öreg 2N5088, illetve az MPSA18, ha szaturáltabb, kompresszáltabb hangot szeretnék. Az orosz BMP változatnál van értelme alacsonyabb bétájú tranzisztorok használatának, jobban kiemeli annak a verziónak a finomságait
Az építéshez a dokumentáció a szokásos helyen a Projektek menüpont alatt található.
No Comments