drdFX | Ankh
368
post-template-default,single,single-post,postid-368,single-format-standard,ajax_fade,page_not_loaded,,select-child-theme-ver-1.0.0,select-theme-ver-3.3,wpb-js-composer js-comp-ver-4.12.1,vc_responsive
 

Ankh

Ankh

Az overdrive-ok és distortion-ök mellett a gitárosok torzító arzenáljának jeles típusa a fuzz. Különböző fórumokon késhegyre menő viták zajlanak arról, hogy pontosan melyik kategória mit jelent. Én nem szeretnék ebbe belemenni, pláne, mivel szerintem teljesen objektív szempont nincs.
Számomra a fuzz az, ami fuzz-nak hangzik. Ez ugyan tökéletesen szubjektív besorolás, ám jobbat nem tudok. Hogy mégis én mit értek alatta? Ez kicsit Ankh_1olyan, mint borokról beszélni eltartott kisujjal… De azért leírok pár attribútumot, amit én a fuzz hangzással kötök össze: “vastag”, “szaturált”, “kompresszált”, “zizegős” és néha “gate-elt”. Ezek persze illenek más torzító típusokra is, szóval még mindig nem mondtam túl sokat. Talán egyszerűbb, ha néhány nótára hivatkozom, amikben jellgezetes a fuzz hangzás: Queens Of The Stone Age – Little Sister; Edwin Collins – A Girl Like You; The White Stripes – Seven Nation Army (bár ebben az oktáv is jelentős szerepet kap). És persze a klasszikusok kedvelői sosem hagynák ki Jimmy Page-et és Jimi Hendrix-et a felsorolásból.
A fuzz-ok ugyan igen jellegzetes hangúak, ám pont azért, mert nagyon erősen kompresszálják a hangot nehezen illeszthetőek zenekari környezetbe. Meg kell tanulni rajtuk játszani, a legtöbbjük pl. nem kifejezetten alkalmas akkordozós játékra, sokkal inkább a riffelés és a szólózás az otthonos terepük. Mint sok gitáros társam én is folyamatosan keresem az “Igazi” torzítót. A legnehezebbnek a számomra legjobb fuzz megtalálása volt. Ismerem magam, biztosan ki fogok még próbálni rengeteg fuzz-t, de a Basic Audio Scarab Deluxe megoldása számomra eddig a legjobb ezen a téren. Sokoldalú, dögös hangzás jellemzi és a zenében nem vész el a többi hangszer mellett. Íme egy kis ízelítő (a gitár drop C-re van hangolva):

 

Ankh_schemA kapcsolás hasonlít egy Si tranzisztorokkal megvalósított Tone Bender-hez, aminek a végére még beraktak egy buffert. A bemeneti leválasztó kondenzátor 10nF-os és 10uF-os értékei között fokozatmanetesen tudunk a Fat potméterrel váltani. Ez és a potméterre kihelyezett Bias lehetősége teszi igazán sokoldalúvá ezt az effektet. Mivel nem túl sok alkatrészből áll, így viszonylag könnyen adaptálható 1590A-s méretre, ám ott az öt potméterről le kell mondanunk, mivel az nem fér el akkora dobozban. A 1590A verzióban én így a Fat potmétert hagytam le, mivel magamnál azt tapasztaltam, hogy gyakorlatilag csak teljesen feltekert állapotban használom. Az egyszerűsített mini verzióban a Fat poti és a 10nF-os C2 helyett csak a 10uF-os C3 kondenzátor szerepel.

Mindkét verzió megtalálható a dokumentációban, ami letölthető a Projektek menüpont alatt.

Tags:
No Comments

Post a Comment